- - - Új Ember Magazin -

"...a Jézus nevet adták neki, úgy, ahogyan az angyal nevezte, mielőtt anyja méhében fogantatott" (Lk 2,21)

Rovatunkban ezúttal a Budai Szent Margit Gimnázium 12. osztályosai - Boromisza István, Gondi Ferenc, Pataky Tímea, Petró Zsuzsanna - teszik fel életre-való kérdéseiket Somfai Béla jezsuitának, a Szegedi Hittudományi Főiskola tanárának, akinek egyik szakterülete a bioetika.

S.B.: Ez téves fogalmazás. Az egyház tanításában nincs ilyen kifejezés. A második vatikáni zsinaton is komolyan vitatták, hogy mikorra tehető a fogamzás kezdete. A zsinat dokumentumaiban az szerepel, hogy az emberi életet a fogamzástól kezdve a legnagyobb gonddal őrizni, védeni kell. Azt a kérdést, hogy mikor jön létre a fogamzás, nem filozófiai és nem is teológiai alapon kell vizsgálni; csakis szakmai, jogi szempontok szerint lehet megválaszolni. Bizonyos értelemben minden határvonal "sántít". Mikor érkezik a repülőgép Budapestre? Amikor a kerekek földet érnek? Amikor a repülőgép a kapuhoz gurul? Amikor mindenki kiszállt? Nem egy bizonyos határvonaltól függ a kötelező védelem, hanem attól a ténytől, hogy emberi élet fejlődik.

S.B.: A történelem folyamán nagyon sokan vitatkoztak erről. Voltak, akik úgy tartották, hogy emberré igazán csak akkor válik a fejlődő élet, amikor Isten megteremti belé a lelket. Szerintük ez akkor történt, amikor már kezdett emberi formája lenni. Ezt a fogamzástól úgy negyven-nyolcvan napra tették. (Akkor is voltak spontán vetélések, innen valamennyire ismerték a magzat fejlődését.) Azzal az időponttal esik ez egybe, amikor az anya először érzi a magzat mozgását. Ez a vélemény hosszú időn keresztül tartotta magát.

Hétről hétre Hogyan fejlődik a magzat?
1-4. hét: Fogamzás
5. hét: Megkezdődik a gerincoszlop és az agy kifejlődése. Az embrió hossza négy milliméter.
6. hét: Kifejlődik és elkezd dobogni a szív. Kezdenek kialakulni a szemek, a fülek, a száj, és megjelennek a kar- és lábkezdemények is.
7. hét: Formálódik a tüdő, a gerincoszlop és az agy.
8. hét: Valamennyi fontosabb szerv jelen van, bár még nincsenek teljesen kifejlődve. A szív egyenletes ütemben ver. A magzat hossza két és fél centiméter.
9. hét: Most fejlődik ki az arc. Tisztán látható az orr.
10. hét: A fülkagyló kezdeménye már látható. Az ujjak és a lábujjak is feltűnnek.
11. hét: A legfontosabb szervek kifejlődnek, így véget ér a magzat legsebezhetőbb korszaka. Kialakulnak a külső és belső nemi szervek. A magzat súlya nagyjából tíz gramm, hossza öt és fél centiméter.
12. hét: Növekednek a körmök, a magzat szopja az ujját. Az eközben lenyelt magzatvizet vizeletként üríti. A magzatfolyadék minden huszonnégy órában teljesen kicserélődik.
13. hét: A csontvelő, a máj és a lép fokozatosan átveszi a vérsejttermelés feladatát. Fejlődik a csontozat.
14. hét: A magzat képes elfordítani a fejét, és a homlokát is tudja ráncolni. Reagál a külső ingerekre.
15. hét: Sűrűsödni kezd a hajzat, megjelennek a szempillák és a szemöldökök. A magzat hallása is kifejlődött, így a magzat az édesanya szívverését éppúgy hallhatja, mint a hangját. Hossza tizenkét centiméter, súlya eléri a száz grammot.
16. hét: Az anya ekkor kezdi érezni a magzat mozgását. A magzat testét elborítja az úgynevezett magzatpehely, melynek a megfelelő testhőmérséklet fenntartásában van szerepe.
17. hét: Most kezd kifejlődni az ízlelőbimbó. A magzat hamarosan képes lesz megkülönböztetni az édes és savanyú ízeket.
19. hét: A fogínyben kialakulnak a tejfogak, és létrejönnek az állandó fogak csírái is.
20. hét: A magzat bőrén fehér zsíros anyag, a magzatmáz kezd kialakulni.
23. hét: A fiúknál kialakul a herezacskó, a lányok petefészkében máris több millió petesejt érik.
25. hét: A magzat agysejtjei tovább fejlődnek, miközben az agy struktúrája egyre szövevényesebb. A magzat a légzést gyakorolja.
27. hét: A magzat szemei nyitva vannak, és érzékeli a has bőrén átszivárgó fényt.
28. hét: Az ezen a héten megszületett magzat már életképes, bár a test rendszerei még nem kellően érettek.
29. hét: A magzat szinte minden helyet kitölt a méhben. A szemek, amelyek most már felnyílnak és lecsukódnak, fókuszálni kezdenek.
31. hét: Működnek az idegsejtek és az idegpályák. A születendő gyermek érzi a fájdalmat, ha megbökik, megmozdul, és érezhetően reagál a hangos zajokra. Hossza kb. negyven centiméter, súlya mintegy 1,4 kilogramm.
33. hét: A tüdő mostanra teljesen kifejlődik.
37. hét: A magzat elkezdi kiválasztani a kortizon nevű hormont, amely segít a tüdő teljes kifejlődésében, hogy az a születést követően alkalmas legyen a légzésre.
38. hét: A magzat felszedett egy kis zsírt magára, ezért gömbölydedebbnek tűnik. Hajszálainak hossza elérheti az öt centimétert, és körmeire máris ráférne egy vágás.
39. hét: A magzat felveszi a születési testhelyzetet. Fejjel lefelé, maga alá húzott lábakkal kuporog a megszületésre várva.
(Alison Mackonochi:
A terhesség és csecsemőápolás című könyve alapján
(Illusztráció: Szűcs Édua)

S.B.: Nem úgy kell elképzelni, hogy van egy kocsi, ami elé befogjuk a lovakat. Téves az az emberkép, amely két komponens - test és lélek - összetételéből képzeli el az embert. Az ember és az emberi élet folyamatos fejlődés eredménye. Ez megkezdődik az ivarsejtek egyesülésével, illetve azzal, hogy az ondósejt áthatol a petesejt falán, a sejtmagok szétbomlanak, utána két napon belül egyesülnek, és ez folytatódik egészen a születésig. Azért nem lehet egy bizonyos pillanatra tenni a lélek érkezését, mert a teremtés nem pillanat. Az időben zajlik. Az élet, amely az anyaméhben megjelenik, kezdettől fogva védendő és tisztelendő. Azt, hogy ez most személyes lét-e, nem tudjuk eldönteni. Kérdés, hogy a személynek járó védelem milyen feltételekhez kötődik. Amíg a szedercsírasejtből akár két személy is születhet, az egyéni létezés még nem valósult meg. De ez nem jelenti azt, hogy el lehet pusztítani. Annyit jelent csupán, hogy még nem beszélhetünk egyéni létezőről.

S.B.: A második vatikáni zsinat határozata szerint egy házaspár eldöntheti, hogy hány gyereket akar. Ebbe nem szólhat bele az egyház. A családtervezés módját pedig az életvédelem szempontjai szerint szabályozza.

- Zsuzsi: Az egyház a különféle módszerek közül miért csak a természetes családtervezést fogadja el?

S.B.: A természetes családtervezés legnagyobb előnye, hogy mindkét fél egyformán felelős. Ebben van az ereje meg a gyöngéje is. Sok nő még a legjobb szándék ellenére sem tudja követni ezt a módszert. Egyrészt azért, mert nem megbízható a ciklusa, másrészt azért, mert esetleg túl nagy kockázatot jelentene egy újabb terhesség, akár anyagi, akár egészségügyi, akár más szempontból. Ezenkívül az is igaz, hogy kevesen ismerik elég jól ezt a módszert. Nevelni kell erre a lányokat.

- István: Azért is feszegetjük a test és lélek kérdését, mert sok olyan ember szeretne gyereket, akinek nem lehet. A mesterséges megtermékenyítéskor viszont lombikban jönnek létre életek. Azoknak például már lehet lelkük?

S.B.: 1970 óta igazolt tény, hogy az emberi élet fejlődéséhez szükség van az anyai környezetre. A lombikban megtermékenyített petesejt még csak megtermékenyített petesejt. Ahhoz, hogy abból meginduljon az emberi élet fejlődése, vissza kell helyezni az anyaméhbe. Az anya testén kívül elpusztulna, de az anyaméhben létrejött élet úton van az emberré váláshoz. Védenünk kell. Csak abban az esetben lehet elpusztítani, ha ezzel az anya életét védjük.

- Timi: Itt csak az anya életéről lehet szó, vagy a magzat súlyos betegsége is indok lehet?

S.B.: Akkor lehet megszakítani a terhességet, ha teljesen biztos, hogy születése után a gyermek képtelen lesz életben maradni. Ha nincs veséje vagy szürkeállománya, vagy a tüdeje nem funkcionál, akkor huszonnégy órán belül valószínűleg el fog pusztulni. Ezeknél az eseteknél előadódhatnak komplikációk a terhesség utolsó stádiumában. Ennek megelőzésére sok orvos úgy gondolja, hogy meg kell szüntetni a terhességet. Mások viszont vitatják ezt. Szerintük érdemes akkor is kihordani a magzatot, amíg a természet rendje szerint megszületik. Sokkal könnyebb az anya számára egy olyan magzat elvesztése, akit megszült, akit látott, akit elbúcsúztathat. Emlékszem olyan esetre, amikor sietnem kellett valahová, hogy mielőtt meghal, még megkeresztelhessek egy életképtelen koraszülött gyermeket. Mivel az anyja nem láthatta a kicsit, nagyon szenvedett.

- Zsuzsi: Hogyan kell dönteni abban az esetben, ha az anya a és a magzat élete között kell választani?

S.B.: II. János Pál pápa az első, aki kimondja, hogy az anya föláldozhatja az életét a magzatáért. De csak akkor, ha más élet nem függ tőle. A hagyomány mindig azt tanította, hogy egy asszonynak kötelességei vannak a férje és a gyermekei iránt, tehát engednie kell, hogy elveszítse azt a gyermekét, aki az ő életét fenyegeti. Most a pápa azt mondja, föláldozhatja magát. Mindig azt kell mérlegelni, hogy az anya vagy a magzat halála okozna-e nagyobb kárt.

S.B.: Annak, akié a magzat, akinek az élete kockán forog. Megkérdezheti a férjét, meg is kell, hogy kérdezze, mert a férje sem közömbös. És mit gondolsz, mit fog a férje mondani? Hogy inkább elveszíti a feleségét?

nTimi: A magzatnak szerintem sokkal nagyobb joga van, mert ő védelemre szorul. Az anya meg tudja védeni magát, de a magzat tehetetlen.

S.B.: Hogyan tudná megvédeni magát az anya, ha belehal? Gondolkozzatok! Ha két élet veszélyezteti egymást, akkor nem arról van szó, hogy egy ártatlan magzatélet forog kockán, hanem egy olyan élet, amely egy másikat veszélyeztet. Nem jogilag, nem erkölcsileg, de természetében mégiscsak ártó élet az anyát veszélyeztető magzat élete. Ebben az esetben az anya jogos önvédelméről van szó. Más a helyzet akkor, ha azt mérlegeljük, hogy az anya kényelemhez, munkához való joga, illetve a magzat élethez való joga esik-e nagyobb súllyal a latba. Ott egyértelmű, hogy az élethez való jog az erősebb. Akkor is így van ez, ha az anya súlyos betegsége és a magzat élete van a mérleg két serpenyőjében. De a két élet közül az anyáé a felelősebb élet, ezért amellett kell dönteni.

- István: Engedélyt kell kérnie egy anyának valamilyen egyházi személytől ilyen kérdéses esetben?

S.B.: Az egyház ebben a kérdésben csak irányt mutathat, de nem dönthet a házastársak helyett. Ez szülői felelősség. De a lelkiismeretet jól kell informálni. Ez nagyon fontos. Az egyház ezt a kérdést mindig az adott természettudományos ismeretek fényében döntötte el.

- István: Úgy tudom, hogy a törvény szerint "indokolt esetben" tizenkét hetes korig engedélyezett az abortusz. Mennyire fejlett ekkor a magzat?

S.B.: Mindene megvan. Kész kis ember. A koordinált idegrendszeri működés a huszonegyedik hétre válik teljessé. Utána már csak növekedésről van szó. A magzat képes reagálni, kezét-lábát mozgatni tudja. Az egész világot bejárta az a fotó, amelyen látszik, hogy a magzat megfogja az őt operáló orvos kezét.

"És történt, hogy amint Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat..."
(Lk 1,41)

- István: Mennyire "vesz tudomást" a magzat mindarról, ami őt fizikailag és lelkileg körülveszi?

S.B.: Már az élet indulásakor megérez apró rezdüléseket. Először csak édesanyja szívdobogását érzi meg, később már a környezet zajaira is figyelmes lesz. A magzatok nagyon szeretik a zenét. Sokan közülük csak ismert dallamok hallatán nyugszanak meg. Mert a magzat emlékszik. Ma már köztudott, hogy pszichiátriai betegségek hátterében sok esetben magzati korban elszenvedett sérelem rejlik. Észrevették azt is, hogy ha az anya rosszkedvű, a magzat bekuporodik a méh valamelyik zugába, szó szerint meghúzza magát.

Sok szülő már a magzat vérmérsékletét is megismeri. Sőt, ikrek esetében az anyák különbséget tudnak tenni a két gyerek egyénisége közt. Az iker babák játszanak egymással. Ha külön burokban növekszenek, azon keresztül is megkeresik és simogatják egymást. Születésük után, nagyobb korukban is vannak ilyen játékaik: a függönyön keresztül próbálják megtalálni egymás kezét.

- Feri: Említette, hogy annak idején egy koraszülöttet gyorsan megkeresztelt, még mielőtt meghalt. Miért volt erre elengedhetetlen szüksége a kicsinek?

S.B.: A legnehezebb kérdéseket feszegetitek, de igyekszem megbirkózni velük. Az eredeti bűn azt jelenti, hogy több bűnben élünk, mint amennyit elkövettünk. A rossz választása valahogyan beleépült az emberiség családjának a struktúrájába. Az eredeti bűnt mindenki magával hozza.

- István: Egy életképtelen gyermek üdvösségének feltétele az, hogy koraszülöttként meg legyen keresztelve?

S.B.: Annyit mondhatunk, hogy a keresztség biztosítéka az üdvösségnek, ha egyéb bűne nincs az embernek. Ha a magzat szülés közben meghal, a szülők hite fogja őt üdvözíteni.

S.B.: Azt tudjuk, hogy Isten mindenkit üdvözíteni akar. Hogy aztán miként érvényesül ez az isteni akarat, azt nem tudjuk. Egy viszont biztos: nem valósul meg az ember szabad beleegyezése nélkül.