A karácsonyfa titkai

Közép-Európában a legismertebb karácsonyi szokás a gyertyákkal, almával és sok mással feldíszített fenyőfa. Illata betölti a családi otthonokat, fénye bevilágítja a tél korai sötétjét. A templomok is fenyődíszt öltenek. Annyira hozzátartozik karácsony ünnepléséhez, hogy legalább egy fenyőágat helyez vázába az is, aki nem teheti, hogy egy egész fát vegyen.

Pedig nem túl régi szokás a karácsonyfa-állítás, és nem is általános a világban. Érthető, hisz déli tájakon igen nehéz és drága volna fenyőfák tömeges beszerzése. Ezért például Olaszországban karácsonyfát nem, csak jászlat, betlehemet helyeznek otthonaikba a katolikus családok. Mióta azonban lengyel a pápa, minden évben valamelyik közép-európai ország gondoskodik a Szent Péter téren felállítandó óriásfenyőről, a Szentatya karácsonyfájáról. Már minden szomszédunk megelőzött minket, idén Horvátország szállította december elején a fát. Jövőre talán magyarországi lesz ez a fa, ha idejében, már most jelentkeznek az illetékesek. Ha nincsenek is nagy hegyeink, azért a Bükkben vagy akár a Mátrában ki lehet választani egy szép nagy fenyőt, és - ahogy szokás - magas egyházi és állami kísérettel a Szent Péter térre lehet szállítani.

Mit is jelent a karácsonyfa? Minden vallásban az élet jelképe a fa. Az örökzöld fenyőfa, a gyertyák és az almák, vagy az azokat helyettesítő piros és más gömbök sokféle módon értelmezhetők. A zöld szín a remény jele. Nemcsak a tél után bekövetkező új tavasz reményét fejezi ki, hanem még inkább a Krisztus által hozott új életet. Az almák és a gömbök a bűnbeesés bibliai történetét idézik, az édenkert fáját jelképezik, melyről az ősszülők ettek. Jézus születése azonban az első fontos lépés a bűntől való szabadulás felé. Ezért égnek a gyertyák, Krisztus világosságát, a hit fényét kifejezve. A karácsonyfa alá mi is jászolt, betlehemet állítunk. Ennek készítése adventi estéken nagyszerű családi foglalkozás lehet, a várakozás örömteli feszültségében.

Mióta szokás Közép-Európában karácsonyfát állítani? A XVIII. században kezdett ez meghonosodni először jómódú német evangélikus keresztény családok körében. Ők nem ismerték a betlehemállítás szokását. Katolikus országokban azonban csak a XIX. század vége felé vált egyre népszerűbbé. Mindenesetre az 1870-71-es német-francia háború idején a katonák által állított karácsonyfát még "igazi német szokásként" csodálták.

Manapság fenyőfák milliói kelnek útra, hogy karácsony fényét, melegét, illatát vigyék el minden rendű és rangú család otthonába. Milyen szép volna, ha egyre több keresztény család éppen általa jönne rá a közös ima ízére, mert népszerű karácsonyi énekeinkkel könnyebb körülvenni esténként a fát. Egy-egy szentírási részlet is gazdagíthatná ezt az együttlétet.

Rosdy Pál