A Szent Imre kollégiumok és az alapító

endszeresen feljárt Szegedről Budapestre, és személyes kapcsolatot ápolt egyetemistákkal. Lelki atyjukként igyekezett őket a katolikus értelmiségiek hivatására és felelősségére nevelni. Kerülni akarta a feltűnést, és ezért sógora pesti ügyvédi irodájából telefonált "ügyfeleinek".

Glattfelder Gyula a szinte elfelejtett magyar főpásztorok közé tartozik, máig nem készült életművéről tudományos feldolgozás.

A már Budapestté egyesült székesfővárosban született 1874. március 18-án. Az Esztergomi Főegyházmegye papnövendékeként a budapesti teológiai karon végezte tanulmányait, 1896-ban szentelték pappá. Előbb budapesti hittanár, a Központi Szeminárium prefektusa (tanulmányi felügyelője), majd 1909-től az egyházi szónoklattan egyetemi tanára volt. Már ezekben az években megismerte őt az ország katolikus társadalma. Prohászka Ottokár követőjeként az ország katolikus megújulásának munkása lett. Az ő "szakterülete" az egyetemi ifjúság, a jövő magyar intelligenciájának nevelése lett - beszédeivel, írásaival, személyes hatásával. A keresztény szociális tanítás elkötelezett hirdetője volt, nemcsak szóval, hanem tettekkel is.

Glattfelder Gyula érsek
(1874-1943)

Első fontos alapításával is az egyetemi ifjúság testi-lelki fejlődését szolgálta. A pesti Veres Pálné utcában (majd a Ráday utcában) 1900-ban létrehozta az első Szent Imre Kollégiumot. A rászoruló fiatalok anyagi, szociális támogatása mellett célja volt ugyanis szellemi-lelki fejlődésük előmozdítása is. A "kollégium" a maga európai és hazai hagyományai szerint sohasem csak diákszálló, lakóhely, hanem a tanulmányok és karakterfejlődés műhelye. Olyan többletet ad, amit az egyetemektől mindenki nem kaphat. A pesti kollégium alapítása csak a kezdet volt. Pár év múlva - Aigner Sándor tervei szerint - megkezdődött a budai Szent Imre Kollégium építése is a mai Bartók Béla úton. (Jelenleg csak az első emeleti nyilvános kápolnája emlékeztet rá Jeges Ernő festményeivel, és várja a betiltott kollégiumi kezdeményezés folytatását.)

Glattfelder Gyula professzorból, a budai Szent Imre Kollégium igazgatójából 1911-ben csanádi püspök lett Temesvárott. Trianon után a csonkává lett egyházmegye székhelyét 1923-ban Szegedre költöztette. A történelmi tragédia sem szegte kedvét, sőt, Klebelsberg Kunó kultuszminiszterhez hasonlóan őt is arra ösztönözte, hogy az ugyancsak Szegedre költözött kolozsvári egyetem körül erősítse a fiatal katolikus értelmiséget. 1926-ban Újszegeden is megnyílt a Szent Imre Kollégium, és pár év múlva katolikus tanoncotthon alapítására is volt gondja.

A budai Szent Imre Kollégium épülete

A Fogadalmi templom felszentelésére 1930. október 24-én került sor. Körülötte Szeged ékessége, a püspökség és a szeminárium hasonló stílusban épült együttese. Alapításai, építkezései máig hatóan szolgálják Szeged és Magyarország tudományos, kulturális életét.

Csernoch János halála után ő volt a kormányzat jelöltje a hercegprímási székre 1927-ben, de a Szentszék Serédi Jusztiniánt nevezte ki. Így tovább alkothatott Szegeden. 1942-ben kalocsai érsek lett, de ekkor már nem volt sok ideje e világon. Szegeden hunyt el a magyar katolikus ifjú intelligencia apostola, 1943. augusztus 30-án.

Rosdy Pál