Palestrina - város és mester

Itáliai utazások

A mester háza

Már őszbe fordult, amikor az autó kipördült a Városból Latium és Campania vidékére. Palestrina: romantikus hegyi városka, az ókori Praeneste. Livius, Ovidius, Plutarchos az alapítását Telegonosnak: Odüsszeusz és Circe fiának tulajdonítják. Eredete a görögben örökzöld tölgyre utal. Plinius a koszorúra hivatkozik, amikor Praenestét koronás városnak titulálja. Olyan koronákról (koszorúkról) van szó, melyeket antik ünnepeken a lakosok viseltek vagy az erődfalakra helyeztek. Csend van Szent Agapitus, a Rómában annyira tisztelt vértanú templomában. A mártír Aurelianus császár idején nyert égi koronát a III. században. A keresztények féltve őrizték holttestét, míg a "kegyeletes emlékezés" a IX. században fölemelte, s a dóm főoltára alatt nyugvóhelyet készített tetemének.

Giovanni Pierluigi Palestrina

Aztán futottak a századok, a Colonnák romboló időszaka után a XIV. századtól folyamatos megújulás e hely lélek-története. A többszöri építés-alakítás 1957-ben ért véget: a román stílus ma újra uralja a katedrális külsejét. Saraceni olajképe: az ifjú Agapitus lefejezése viharos egével a történelem és az áldozat jelképe. A lépcsők városában a folytonos emelkedés szentélyek, emlékhelyek közt mintha egy másik világba kalauzolna. A Szent Keresztről elnevezett kapu, a ferencesek temploma sajátságos eszmei ritmusával a dómot követi. A barátok templomának főoltárán az örök Atyát látni angyalok közt, a Madonnát a Gyermekkel, majd az említett mártírt és Szent Ferencet. Megkülönböztetett figyelem kísérheti Krisztus passiójának jeleneteit. Péter és Pál apostol, Sienai Szent Bernardin (a neves ferences "közgazdász") és Toulous-i Szent Lajos alakját. Ez utóbbi a mi V. István királyunk unokája, és éppen 730 éve született. Püspök volt és ferences. 1297-ben a római Ara Coeli-bazilikában levetette püspöki ornátusát, és csuhát öltött magára. De nem mondhatott le püspöki címéről: "kedves Gazdája" elszólította az égi körökbe...

Ha már évforduló, Palestrinában ki nem maradhat a város szülötte, a nevét viselő zseniális komponista, az egyházi zene csillagtörvényű egyénisége, Pierluigi Palestrina, aki 1594. február 2-án halt meg - Rómában. Nem kell sokat gyalogolni: a róla elnevezett korzón áll a háza fenyőkkel. A zeneköltő szoboralakja a Margit királynő téren látható. 1563-ban komponálta híres, hatszólamú miséjét, a Missa Papae Mercellit, amelyről azt mondták: "minta mise", s a tridenti zsinati atyák ezt a művet tekintették forrásnak a megújítandó templomi zenében. Pelestrina - szülővárosa egykori dómorgonistája életműve méltán lett máig angyali tisztaságú példája az alázattal szolgáló, a nemes egyszerűséget követő szerzőknek. Amikor meghalt, egész Róma gyászolta. Sírfelirata a Szent Péter-bazilika kápolnájában a Zene Fejedelmének nevezi. (Az örök-vidám Néri Szent Fülöp barátja volt.)

Tóth Sándor