KALOCSA-KECSKEMÉT

Megszentelt gyertyákkal, lélekben gazdagodva

A látogatók között ott volt Szász András, Szalézi Szent Ferenc-díjas újságíró is, aki Pálosszentkút, illetve Petőfiszállás történelméről tartott előadást. Szólt arról a ma is élő legendáról, mely szerint 1791-ben egy környéken legeltető juhász különös fényt látott, melyben megjelent előtte a Szűzanya áldást osztó alakja. A csodának hamar híre ment, és mind több zarándok érkezett a helyszínre, főleg, miután kiderült, hogy azon a helyen, ahol a Szűzanya megjelent, egy gyógyító vizű forrás tört fel.

A pálos szerzetesek az 1940-es évek elején települtek ide, miután felépítették a mai kolostor ősét. 1950-ben Magyarországon betiltották, feloszlatták a szerzetesrendeket. Négy évtized után, 1991-ben Marosi Izidor, az akkori váci püspök kérte fel a pálosokat arra, hogy telepedjenek vissza Szentkútra.

P. Bátor Botond perjel beszélt többek között arról a Pálosszentkútról elvitt Mária-ábrázolásokat bemutató gyűjteményről, amelynek jelentős része mára visszakerült a kolostor szomszédságában álló egykori iskolaépületbe. A szerzetesek tervei között szerepel, hogy itt egy múzeumot alakítsanak ki. Botond atya arra is felhívta a figyelmet, hogy az embereknek mennyire a szívéhez nőtt ez a búcsújáró hely. A pünkösdi búcsúra évről évre mintegy 15 ezren látogatnak el, összesen pedig majdnem 30 ezer hívő keresi fel egy-egy esztendőben a szentkúti szerzeteseket. A pálos testvérek természetesen nem remeteként töltik mindennapjaikat: aktívan részt vesznek Petőfiszállás hitéletében is, naponta tartanak szentmisét a település templomában.

A beszélgetést követően a szerzetesek megszentelték azokat a gyertyákat, amelyeket a Szalézi Szent Ferenc Baráti Kör tagjai vittek magukkal. A társaság lélekben gazdagodva, szép élményekkel távozott a zarándokhelyről

Ferences emlékek megmentése

A szerzetesek világnapja alkalmából a közelmúltban Kecskemétre látogatott két ferences atya, Peregrin és Benedek, akiknek a Barátok templomában megtartott szentmise végén Farkas P. József, a Porta Egyesület alapítója adott át egy jelentős összegű támogatást. A civil szervezet adományával régi szentképek restaurálásához kívánt hozzájárulni.

- A budapesti, Margit körúti rendházban 2003-ban végeztek felújítási munkálatokat - mondta el érdeklődésünkre Kálmán Peregrin atya. - Ekkor került elő a padlások kiürítése során hét olyan 18-19. századi kép, amelyek a rend nagy szentjeit ábrázolják. Közülük a Boldog Duns Scotus Jánost a Szeplőtelen Fogantatással ábrázoló festményt szeretnénk ebben az évben restauráltatni. Ehhez kértük a Porta Egyesület és minden jó szándékú adakozó támogatását.

Duns Scotus, a 14. században élt ferences teológus azért is jelentős személyiség az Egyház életében, mert ő dolgozta ki Mária bűnnélküliségének tanítását. Ennek megfogalmazását látjuk ezen az erősen megrongálódott festményen is. Az elmúlt évtizedek során a képkeret jócskán megrongálódott, helyreállításának költsége meghaladja a 300 ezer forintot. A kép vászna több helyen szakadozott és átfestett. A szépen kidolgozott kifejezésformák még így is láthatók, eredeti szépségüket azonban csak az átfestések megszüntetése után nyerhetik vissza. Az eredeti formák és színtónusok helyreállítása, a konzerválás összesen majdnem 1,5 millió forintba kerül.

Ezúton is szeretnénk megköszönni a kecskeméti Porta Egyesületnek, hogy adományukkal hozzájárulnak e jelentős ferences emlék restaurálásához. Hálánkat azzal szeretnénk kifejezni, hogy a megtalált képek közül egy 19. századi Őrangyal oltárképet letétbe helyezünk a kecskeméti ferences templomban. Ez a kép ugyancsak restaurálásra szorul, de azután elhelyezhető lehetne a templomban annak az élő kapcsolatnak a jelképekeként, amely a templom, a Porta Egyesület és a ferences rend között fennáll.

Sipiczki Sándor (Porta Sajtószolgálat)